Eljött az idő, beszéljünk kicsit a karácsonyról, vagyis inkább a karácsonyi vásárokról.
Jelen esetben vegyük mondjuk a győri adventi piacot, hisz számomra például ez a releváns.
Tegnap voltunk kint a famíliával, megnézni mégis milyen ez a vásár, mire lehet kidobálni a munkával megszerzett pénzt.
Nem mondom, hogy meglepett az a látszólag céltalanul bolyongó embertömeg, amivel szembesültem, de még az árak sem vágtak annyira földhöz, mint az elsőre gondoltam volna,na persze ez korántsem azt jelenti, hogy nem méregdrága a legtöbb étel, ital, portéka, de ez várható volt.
Volt viszont egy dolog, ami meglepett!
A városházával szemben az állatmenhely standja is kint van,és ellentétben az összes másik hüttével, itt nem volt senki. Lehet mert itt nem kapni olyan cool dolgokat mint az indokolatlan villogó mütyür, vagy a kínai de túlárzott „papíron” bőrkesztyű, esetleg a tripla áron kínált méretes bugylibicska.
Itt az állatmenhelyet támogatva lehet vásárolni cicás, kutyusos szövetszatyrot, kiskedvenc ápolási termékeket meg egyéb hasonló „kacatokat”.
Tiszta gáz, nemde?
Előttünk vásárolt egy kutyás fickó egy szatyrot, amelyen egy németjuhász feszített, rögtön utána mi is vettünk egy ugyanolyat, csak cicásban.
Mi 3.000-et költöttünk (ennyi KP volt nálunk),, az előttünk vásárló 5.000-et. De a lényeg, hogy lehet pont ebből sikerül a kis árva buksinak, vagy Lukréciának egy meleg pokrócot, vagy élelmet vásárolni.
Nagy általánosságban azt vallom „Segíteni jó”, ha pedig van rá lehetőség akkor csak még jobb lásd ha mondjuk egy elesett embert felsegítesz, a nélkülöző szomszédnak adod a szétszerelt szekrénysort, hogy tudjon mivel fűteni a télen, vagy csak pár száz forintot adsz valakinek akinek lehet ez a napi betevőjét jelenti.
Bármilyen fura is ehhez még egy szelfit sem kell lőni 😊
Fotó1: Humphrey Muleba/Pexels
Fotó2: internet