Hol is kezdjem?
Ja igen az elején. Van ez a nyomorult vírus, amit mivel relatív keveseknek haltak meg hozzátartozói a szövődményekben (vagy ahogyan az Index fogalmaz „… meghalt koronavírusban”) nem igazán veszünk komolyan addig a pillanatig, amíg nem kezdünk mi is levegő után kapkodni, vagy egy idősebb hozzátartozónk el nem kezd haldokolni, mert mi aztán basztunk rá úgysem leszünk betegek.
Vagy, ahogy egy szelektíven okos hölgy mondotta Facebookon „ … aki maszkot hord, az hamarabb kap el bármit is … én nem hordok maszkot, mert nem kötelező és nem is tehetik kötelezővé…”
Én sem hordok maszkot, mert javarészt itthon vagyok, és ha nem akkor is megtartom a minimum 1.5-2 méter távot mindenkitől, igaz ez nem nagy vagy bármilyen változás az eddigiekhez képest. Gondoltam én, de ugye mikor valamit nem szabad az hirtelen mindennél fontosabbá válik a gyarló ember számára. Így vagyok ezzel én is természetesen és már tervezem a hétvégi kirándulást a kutyámmal ha egy mód van rá akkor zavaró emberi jelenlét nélkül. Mondjuk nem bánnám egy hölgy jelenlétét, de a „piac” jelen kínálata szerint olyanoknak tetszem akik jukkal keresik a komoj kapcsit cicásnyuszis profilképpel mert az 20 év fölött alig 40 alatt még cuki (szerintük) …
Szóval, elmegyünk kirándulni csendes kis magányunkban az ebbel.