Átlagélet, avagy szívás a lét?!
Szar volt a napod? Le akarsz jönni az életről? Inkább olvass és nevess! :)
Beszéljünk az időskorról. Vagyis csak azon idősekről, akik valahogyan elvesztek már fejben és nem találják a kiutat, vagy csak dühösek a világra. Őszintén bevallom, én is tartok tőle, hogy majdan egy keserű vén legény leszek, de igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Nos nem általánosítva, azon idősekről, akik már nem valók…
Minden bizonnyal Te is találkoztál már hasonlóval. Névtelen poszt kerül ki a facebookra egy profiltól aki lehet özvegy Kínlódó Károly bácsi is a Kanapéveterán utca 69-ből, mert soha nem fogod megtudni valójában ki is írta a bejegyzést, hiszen általában nem ok nélkül nem vállalja az arcát! Természetesen itt most nem feltétlenül azokról van szó akik…
Olvasd tovább “Gyávák kórusa – avagy a facebook-os névtelen bátorság anatómiája” »
Emlékszem gyermekként (persze ilyenkor jöhet, hogy boomer vagyok meg mifaszom) a Karácsonynak még volt varázsa, nyilván kaptam ajándékokat is de az csak egy extra volt. Akkoriban még vártam a Karácsonyt, akkor is ha egész évben azt kellett hallgatnom, hogy anyámék, hogy pörölnek egymással, vagy éppen a nagyfater megharagudott a kutyára és „elintézte” a dolgot egy…
Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e erről. De mivel foglalkoztat a dolog, muszáj kiadnom magamból. Van ez az ember, aki a nemzet csótányának hívta magát egykoron, természetesen a párt támogatásával, hiszen tudjuk ma már, hogy ha akkoriban nem súg mindenkiről, manapság egy senki lenne (várjunk csak, de hiszen az…). Akkor egy másik párt kutyája, akarom mondani…
Lehet pejoratív már maga a cím is, de valljuk be van benne (sajnos) némi igazság. Sokat agyaltam arról. hogy egyáltalán szenteljek-e a témának időt abból a kevésből ami jut manapság, de az mellett ami manapság az országban folyik, már nem lehet homokba dugott fejjel, tudomást sem venni. A sok-sok balfaszság mellett melyet hőn szeretett kormányunk…
Eljött az idő, beszéljünk kicsit a karácsonyról, vagyis inkább a karácsonyi vásárokról. Jelen esetben vegyük mondjuk a győri adventi piacot, hisz számomra például ez a releváns. Tegnap voltunk kint a famíliával, megnézni mégis milyen ez a vásár, mire lehet kidobálni a munkával megszerzett pénzt. Nem mondom, hogy meglepett az a látszólag céltalanul bolyongó embertömeg, amivel…
Alapvetően nem követem sem a politikát, sem pedig az úgynevezett influenszereket. Nem igazán tudom ki az a Whisper Ton, vagy az a kis bajszos Patrik nevű srác, nem is érdekel, de a mai reggel az magával hozta, hogy megismerjem ezeket a neveket. Legalábbis valamennyire. Minden bizonnyal sokaknak ismerős mára már az ominózus Ráhel party amely…
Olvasd tovább “A magyar vótergét, avagy az influenszer balhé.” »
Nem is oly rég, egy Kaposvár felé tartó utam során Székesfehérváron az M7-es felé haladva egy érdekes jelenségre kaptam fel a fejemet. Az E66-on szokás szerint az „Auchan körforgalom” előtt piszkosul be volt állva a forgalom, de most valamiért fura módon mintha gyorsabban haladtunk volna a megszokottnál. Ki is derült mi a titok nyitja. Egy…
Mindenki akit valaha szerettél, mindenki akivel valaha, valamilyen kapcsolatban voltál, minden kiskedvenc aki valaha is szeretett és viszont szeretted, minden barátod, minden ismerősöd… sőt, minden amit valaha is becsültél az életedben egy nap eltűnik. Semmivé válik. Megszűnik létezni. Mindenki vagy kihal mellőled vagy elhagy. Esetleg te leszel aki elhagyod őket. Elköltöztök, különválik az utatok, családotok…
Élénken emlékszem a KRESZ vizsgámra, mintha csak 7 éve lett volna. 🙂 Megvan ahogyan a többi (átlagban nálam jóval fiatalabb) vizsgázóval a mészárszék, (vizsgabázis) előtt üldögélve próbáltunk rájönni ki a legidegesebb. Persze én dobogós voltam a híres vizsgadrukkommal, de ezt jól titkoltam. Szerencsémre nem szóbeli vizsga volt, mert akkor biztosan odakozmálok, mint rotyogni hagyott bableves…